István, V. (Róma-Róma, 891. szept. 14.): III. Adorján utódaként 885. IX-891. IX. 14: pápa; a →sötét század 4. pápája. - Vastag (III.) Károly cs. (ur. 881-887) megneheztelt a választása miatt, mert nem kérték a beleegyezését, de mikor megtudta, hogy a választás az ő küldötte jelenlétében és egyhangúlag történt, megbékélt. A szaracénokkal szemben ~ egyedül maradt. Károly cs. nem tudta, mások nem akarták segíteni. Konstantinápolyban VI. León cs. (ur. 886-912) épp ekkor kényszerítette lemondásra Photiosz pátr-t; III. Guido spoletói hg. ellensége volt már régóta a p-knak; Arnulf kir. sem segített. Így 891. II. 21: cs-rá koronázta Guidót (ur. 891-894). Hogy Róma számára biztosítsa Morvaország misszionálását az érte harcoló frankokkal és bizánciakkal szemben, betiltotta a szláv lit. nyelv további használatát (Szt Cirill és Metód). - Utóda 891. X. 6: Formosus. T.J.

LThK IX:1040. - Mondin 2001:154.

István, V. [Árpádházi] (1239.-Nagysziget [Csepel szg.], 1272. aug. 6.): magyar király (ur. 1270. V-1272. VIII. 6.). - IV. Béla elsőszülött fia, 1255/56 k. Kun Erzsébettel kötött házasságából 4 leánya, László és András fia szül. Apja életében 1245: kir-lyá koronázták és Szlavónia hg-évé tették. Vitéz ember, tehetséges katona volt. 1253. VI-VII: elkísérte apját a morvao-i hadjáratra. Kezdettől ellenezte apja II. Ottokár cseh kir-hoz fűződő pol-ját. 1257-58: Erdély hg-e. 1258 nyarán apjával hadjáratot vezetett a stájer fölkelők ellen, helyreállítva a m. uralmat. Bakony, Vas és Zala vm-t Stájero-hoz csatolta, miután apja Stájero. hg-évé tette. 1259 elején megtorló hadjáratot vezetett Karintiába. Az év végén a stájer lázadók meghódoltak II. Ottokár cseh kir-nak, Pettau és néhány vár maradt ~ birtokában. 1260. VI. 25: csapataival átkelt a Morván, VI. 26: Staatznál legyőzte Ottó hardeggi gr. csapatát. VII. 12: Kroissenbrunn közelében csatát veszített II. Ottokár ellen, lemondott a stájer hg. címről, s 1270-ig ismét az Erdély hg-e címet használta. 1261: apjával hadjáratot vezetett Bulgáriába, Bodony mellett, majd Nikápolytól Ny-ra az Iszker mellett is győztek. 1262: az elsőszülöttnek járó hgséget követelt apjától, aki emiatt mozgósította hadseregét; megkezdték egymás hívei birtokainak elkobzását. Késő ősszel a Fülöp és Smaragd érs. közvetítésével kötött békében a Duna, Nógrád, Gömör, Újvár és Sáros vm. határolta K-i országrészt s a sójövedelmeket ~ kapta, aki XII. 5-től az ifjabb király és a kunok ura címet használta. 1263: föllépett az ÉNy-Bulgáriában uralkodó Szventszláv Jakab bolgár cár védelmében VIII. (Palaiologosz) Mihály bizánci cs. és Konstantin bolgár cár ellen, sereget küldött Jakab védelmére, mely Bulgárián át Görögo-ba hatolt, s legyőzte a bizánciakat. 1265 nyarán apja és leánya, Anna haddal nyomult ellene, elfogva feleségét és gyermekeit. ~ a Barcaságba menekült, ahonnan télen megindulva elfoglalta az Alföldet, 1265. III: az →isaszegi csatában legyőzte a kir. seregét, melynek vezénylőit elfogta. Az érs-ek közvetítésével ismét kibékült apjával, aki elismerte K-Mo. fölötti uralmát, s szabadon engedte nejét és gyermekeit. 1266. III. 23: a korábbi megállapodást kiegészítve a kiközösítés terhe mellett apjával megkötötte a nyúlszigeti békét, melyet IV. Kelemen VI. 22: megerősített. 1266 nyarán megtorló hadjáratot vezetett a belháború idején Bizánccal szövetkezett Szventszláv Jakab ellen. VI. 23: elfoglalta Bodonyt, 5 csatában legyőzte a bolgárokat, Tirnovóig nyomult, mire Jakab meghódolt előtte. Részt vett 1267. IX: a szerviensek esztergomi gyűlésén, mely azok jogait dekrétumba foglalta. 1268: Dragutin István, I. Uroš szerb kir. fia feleségül vette ~ leányát, Katalint. 1269. IX. 10-13: Melfiben kettős házassági és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött I. Károly szicíliai kir-lyal (László hg.-Anjou Izabella; Mária-Anjou Károly házassága, ill. II. Ottokár cseh kir. ellen). 1270. V: ~ apja halála után elfoglalva a trónt, leváltotta apja főbb tisztségviselőit. ~ kir. pecsétje országcímerén jelent meg a kettőskereszt alsó szárán a töviskorona, ekkor állandósult a m. kir. címében a Bulgária királya cím. VIII. 27-30: Krakkóban sógorával, V. (Szemérmes) Boleszlóval szövetséget kötött II. Ottokár ellen, akivel Pozsony mellett egy szg-en találkozott, s 1272. XI. 11-ig meghosszabbították a VII. 6. előtt kötött brünni fegyverszünetet. II. Ottokár 1271. IV: a Garamig nyomult előre. V. 9: Pozsonynál, V. 15: Mosonnál legyőzte ~ csapatait. Eredménytelen béketárgyalás után V. 21: ~ a Rábcánál legyőzte a cseh kir. seregét, az üldöző csapatok Au-t és Brünn környékét földúlták. VII. 2: a pozsonyi békében II. Ottokár elismerte a IV. Béla idején kialakult helyzetet, lemondott ~ ellenfeleinek támogatásáról. 1272 tavaszán felesége Joachim horvát bánnal összeesküvést szőtt ellene, s fiát, László trónörököst elrabolták, Kapronca (Kőrös vm.) várában tartották fogva. Fia kiszabadítására küldött seregei még nem értek célt, mikor meghalt. A Nyúlszigeten (Margit-sziget), a domonkos apácák ktorában temették el, ahol kedves Margit húga is élt, és akinek sztté avattatását 1271: elsőként ~ kísérelte meg. 88

Pauler I:651. - Fraknói Vilmos: Mária, ~ leánya, nápolyi kirné, 1271-1323. Bp., 1906. (Klny. Bp. Szle) - Századok 1921:77. (Szentpétery Imre: ~ ifjabb kirsága) - MÉL I:782. - Mályusz Elemér: Az ~-kori Gesta. Bp., 1971. - Kristó-Makk 1988:281.